Legnépszerűbb kutyás idézetek

Azt mondják, ne sírj. Azt mondják, ez csak egy kutya, nem emberi lény. Azt mondják, a fájdalom elmúlik. Azt mondják, az állatok nem tudják, hogy meg kell halniuk. Azt mondják, fontos, hogy ne hagyd őt szenvedni. Azt mondják, lehet majd egy másik. Azt mondják, ez meg fog történni veled. Azt mondják, ez több fájdalom… De nem tudják, hogy hányszor is néztél a kutyád szemébe. Nem tudják, hányszor néztetek szembe a sötétséggel, te és a kutyád. Nem tudják, hányszor volt úgy, hogy csak a kutyád volt melletted. Nem tudják, mennyire féltél mikor éjszaka a bánatod ébresztett fel. Nem tudják, hányszor aludt melletted a kutyád. Nem tudják, mennyit változtál, mióta a kutya az életed részévé vált. Nem tudják, hányszor ölelted át, mikor beteg volt. Nem tudják, hányszor csináltál úgy, mintha nem látnád, hogy őszül. Nem tudják, hogy hányszor beszéltél a kutyádhoz, az egyetlenhez, aki tényleg meghallgatott. Nem tudják, hogy a kutyád az egyetlen, aki tudta, hogy fájdalmas időket élsz. Nem tudják, hogy milyen érzés látni az idős kutyád, ahogy próbál felkelni azért hogy üdvözöljön téged. Nem tudják, hogy mikor a dolgaid rosszul mentek, a kutyád volt az egyetlen aki nem hagyott el. Nem tudják, hogy a kutyád élete minden pillanatában bízott benned, az utolsóban is! Nem tudják, hogy a kutyád mennyire szeretett téged és elég volt csupán annyi a boldogságához, hogy te is szeretted őt. Nem tudják, hogy sírni egy kutyáért egyike a legnemesebb, legmeghatározóbb, legigazabb, legtisztább és legmelegebb dolgoknak, amit csak tehetsz. Nem tudják, hogy amikor legutóbb bajba keveredtetek… te meggyőződtél róla, hogy neki nem esett bántódása. Nem tudják, milyen érzés volt simogatni a pofiját élete utolsó pillanataiban…

Azt mondják, ne sírj. Azt mondják, ez csak egy kutya, nem emberi lény. Azt mondják, a fájdalom elmúlik. Azt mondják, az állatok nem tudják, hogy meg kell halniuk. Azt mondják, fontos, hogy ne hagyd őt szenvedni. Azt mondják, lehet majd egy másik. Azt mondják, ez meg fog történni veled. Azt mondják, ez több fájdalom… De nem tudják, hogy hányszor is néztél a kutyád szemébe. Nem tudják, hányszor néztetek szembe a sötétséggel, te és a kutyád. Nem tudják, hányszor volt úgy, hogy csak a kutyád volt melletted. Nem tudják, mennyire féltél mikor éjszaka a bánatod ébresztett fel. Nem tudják, hányszor aludt melletted a kutyád. Nem tudják, mennyit változtál, mióta a kutya az életed részévé vált. Nem tudják, hányszor ölelted át, mikor beteg volt. Nem tudják, hányszor csináltál úgy, mintha nem látnád, hogy őszül. Nem tudják, hogy hányszor beszéltél a kutyádhoz, az egyetlenhez, aki tényleg meghallgatott. Nem tudják, hogy a kutyád az egyetlen, aki tudta, hogy fájdalmas időket élsz. Nem tudják, hogy milyen érzés látni az idős kutyád, ahogy próbál felkelni azért hogy üdvözöljön téged. Nem tudják, hogy mikor a dolgaid rosszul mentek, a kutyád volt az egyetlen aki nem hagyott el. Nem tudják, hogy a kutyád élete minden pillanatában bízott benned, az utolsóban is! Nem tudják, hogy a kutyád mennyire szeretett téged és elég volt csupán annyi a boldogságához, hogy te is szeretted őt. Nem tudják, hogy sírni egy kutyáért egyike a legnemesebb, legmeghatározóbb, legigazabb, legtisztább és legmelegebb dolgoknak, amit csak tehetsz. Nem tudják, hogy amikor legutóbb bajba keveredtetek… te meggyőződtél róla, hogy neki nem esett bántódása. Nem tudják, milyen érzés volt simogatni a pofiját élete utolsó pillanataiban…

👁️ 30Megnyitás →
A halálfélelem szemeiben, a könny az én szememben, a legnagyobb szenvedés életének utolsó perceiben. Utolsókat lélegzett már nagyon nehezen, de én nem tudtam mit tenni, csak bámultam magam elé meredten. Azt hittem, ha ő halott, akkor számomra az élet fagyott, de nem így lett, mert álmomban megjelent, megjelent angyal képében, nem bíráskodott jó és rossz fölött, és én könnyek között hallgattam őt. Elbúcsúzott tőlem és azt mondta: „El kell mennem. Szeretlek most is és foglak, ne feledd szavaimat.”
Szeretnék naponta szívedbe kerülni, szeretet vizében vígan elmerülni, tudni azt, hogy mindig számíthatok reád, én leszek a fontos, a szeretett kutyád. Mert felnézek én rád, s nem azért mert nagy vagy, nem látlak erősnek, sosem látlak vadnak. Sokkal inkább látok egy jó embert benned, és ha tényleg az vagy, boldoggá kell tenned! Ehhez nem is sok kell, kevéssel beérem, etess meg mindennap és foglalkozz vélem! Kell egy kicsi mozgás, egy kis közös játék, ettől vagyok boldog, ez nekem ajándék! És ha ezt megkapom, én boldoggá teszlek! Mindig tudni fogod mennyire szeretlek. Nem is kell nekem más, csak téged szolgállak, s szívem máris repes, ahányszor meglátlak!
Két hete utoljára vettem le Rólad a nyakörvet. Életed első napját nem választhattam meg, de az utolsót nekem kellett. Köszönöm Neked, hogy a barátom voltál és a szárnyaidat bundára cserélted. Nálad jobb kutya sosem kell. Örülök, hogy újra összehozott minket a sors és a küldetésedet – bár akkor még nem tudtam – teljesítetted. Meghódítottál egy nem kutyás szívet. Köszönöm a Családomnak és a Barátaimnak, hogy segítettek cipelni ezt a terhet, mert ez most egyedül nem ment volna. Ő volt az utolsó…  – Dandara de Braganza do Hungaro – Találkozunk még…. az Álmaimban