"Úgy megsajnáltam, mintha belőlem szaladt volna elő szegény kutya. S a világból nyüvötten, ekkor mindent láttam ott."
Kutyás Idézetek
A kutyák többek, mint társak – ők a lelkünk tükröződései, szárnyak nélküli angyalok, akik feltétel nélkül szeretnek bennünket. Ebben a kategóriában a legszebb kutyás idézeteket gyűjtöttük össze: sorokat, amelyek egyszerre idézik fel a közös pillanatok örömét, a hűség csendes erejét és a búcsú fájdalmát is. Minden egyes gondolat emléket állít azoknak a négylábú barátoknak, akik velünk éltek, velünk nevettek és velünk sírtak – és akik örökre nyomot hagytak a szívünkben.
"Mégis a legszebb állat. Magasba trónol fönn a vánkoson, csodálva nézem sokszor órahosszat és fürge szívverését számolom. Ha álmodik csontokról és ebédről, gondolkozom, milyen a kutya-álom? Milyen lehet az élete, az álma ezen a vad végtelen világon?"
"A meséknek van igazuk: a fáknak lelkük van. A kutyák pedig nagy tanítómestereink lehetnek. Sokat tanulhatunk tőlük. Bizonyos keleti felfogások szerint egy-egy guru kutyának születik a tanítványa mellé, azért, hogy megtanítsa Őt a szeretetre. Ott baktat mellette szótlanul, bölcsen, vagy koldul vele az utcán. Elvárja, hogy az gondozza, időt áldozzon rá. Néha többet, mint egy gyerekre. Cserébe hűséges, és feltétlen szeretetet ad. A legtöbb kutyus: jó. Olykor valóban bölcs is, egy nagy lélek „mahatma”. Néha egy négylábú több dologra tanít, mint egy egyetemi professzor"
"A kutyák azért lépnek be az életünkbe, hogy a szeretetre tanítsanak minket. Azért távoznak, hogy a veszteségről tanítsanak. Egy új kutya soha nem helyettesíti a régit, csupán kitágítja a szívünket…"
"Azt mondták,hogy kutyaszaga van a házamnak,erre megkérdeztem őket: Tudjátok,milyen szaga van egy kutyának? Olyan illata van,mint a hála,hűség, nemesség,ragaszkodás,tiszta és feltétel nélküli szeretetnek. És mindazok ellenére, amin keresztülmentek,nincs haragszaguk. Áldottnak érzem magam, hogy kutyaszaga van a házamnak."
"Az ember sok mindent megtanulhat egy kutyától (…). Arra tanított, hogy minden napot féktelen örömmel és boldogsággal éljek meg, hogy ragadjam meg a pillanatot és hallgassak a szívemre. Megtanított arra, hogy élvezzem az egyszerű dolgokat: egy séta az erdőben, a frissen leesett havat, egy szunyókálást a téli nap sugarában. És amikor megöregedett és mindene fájt, arra tanított, hogy a viszontagságok között is maradjak optimista. De legfőképp a barátságról és az önzetlenségről tanultam tőle, s mindenekfelett a megingathatatlan hűségről. Meghökkentő elképzelés volt, hogy csak most, halálában értettem meg teljesen: (…) a mentorom volt. Tanárom és példaképem: Lehetséges, hogy egy kutya – bármelyik kutya, főleg olyan dilis, fékezhetetlen, mint a miénk – képes megmutatni az embernek, hogy mi az, ami valóban fontos az életben? Hittem benne, hogy igen. Hűség. Bátorság. Elkötelezettség. Egyszerűség. Öröm."
"Tacskófüle lebegő bársonyszőrű lepedő. Radír orrát fennen hordja, s mint, akinek sok a gondja örökösen ráncolt homlok mögül lesi, hogy mit mondok. Álmában is elégedett. Tacskókölyök-emlékeket álmodik és egyet horkan, éppen tóparti homokban hengörgődzik – édes álom! Nyújtózkodik a szoknyámon. Tacskófüle lebegő, bársony szőrű lepedő. Szeretetért szíve hálás, s nem szűnik a farkcsóválás."
"Ha attól félsz, hogy kevèsszer simogattàl meg tudd, hogy még egyet sem felejtettem el. Ha megbántad, hogy csak egyszer is szidtál, tudd, hogy nem is emlékszem rá. Ha úgy gondolod, hogy túl sokáig hagytàl magamra, tudd, hogy mindig is vártam rád. Ha félsz attól, hogy kevés időt szántàl ràm rám, tudd, hogy még ennek a kevés időnek is élveztem minden pillanatát. Ha úgy gondolod, hogy keveset játszottàl velem, tudd, hogy soha nem számoltam meg, hányszor dobtad felém a labdát. Ha úgy gondolod, hogy elfelejtettem a parfümöd, tudd, hogy még most is érzem az illatát a szélben. Ha szeretnél egy másik életben újjászületni, tudd, hogy abban is szeretnék a kutyád lenni. Ha meg vagy győződve arról, hogy vannak hibáid, tudd, hogy számomra te voltál a tökéletesség. Ha hiszel abban, hogy a szerelemnek vége szakadhat, tudd, hogy szívemben a szerelem helye végtelen. Ha úgy gondolod, hogy megbántottàl engem, tudd, hogy egyetlen másodpercet sem változtatnék meg az életemből, amit veled töltöttem. Ha azt hiszed, hogy már nem hallom a hangodat, amikor hívsz, csak bízd az esti szellőre azt a feladatot, hogy elhozza nekem a szavaidat. Ha azt hiszed, el tudom felejteni az arcodat, tudd, hogy csak azért akartam élni, hogy élvezhessem a tekintetedet. Ha azt hiszed, hogy tudtam volna valakit jobban szeretni, mint téged, tudd, hogy jobban szerettelek, mint önmagamat. Ha úgy gondolod, hogy szeretnék egy puha kanapét, tudd, hogy én a kövön is aludtam volna veled. Ha azt hiszed, hogy többet akartam, mint amit adtál, tudd, hogy mindig is a világ legboldogabb és leggazdagabb kutyájának éreztem magam. Ha időnként magányosnak érezted magad, tudd, hogy soha nem hagytam el a helyemet melletted. Ha úgy gondoljod, hogy rövid volt az életem, tudd, hogy egy percet sem akartam volna tovább élni, ha nem melletted töltöm. Ha attól félsz, hogy nem vagyok többé a közeledben, tudd, hogy amint becsukod a szemed, elalszom melletted. Ha úgy gondolod, hogy nem jól választottàl, tudd, hogy mindig bíztam benned, mindig. Ha egy nap arról álmodsz, hogy újra láthatsz, tudd, hogy ott fogok várni rád… ahogy mindig is."
"Nyolc hónappal ezelőtt, tizenhét közös év után a kutyám a karjaimban halt meg. Akkor megfogadtam magamnak, hogy soha többé nem fogok új kutyát hozni – a fájdalom túl nagy volt, szinte elviselhetetlen… Végül hazavittem egy kis túlélőt, és biztonságba helyeztem. A szívemre hallgattam, és úgy döntöttem, minden szeretetemmel felnevelem ezt a kicsit, emléket állítva annak a kutyának, aki azzá tett, aki ma vagyok. Biztos vagyok benne, hogy bárhol is van most, büszke lenne rám. Megértettem, hogy a szeretet köre soha nem zárulhat be."
"A történelem több példát tud a kutyák hűségére, mint a barátokéra."
"Ő a barátod, a társad, a védelmeződ, a kutyád. Te vagy az élete, a szerelme, a vezetője. Tiéd lesz, hűséges és igaz, szíve utolsó dobbanásáig. Tartozol neki annyival, hogy méltó legyél ilyen odaadásra."
"Soha nem ugatott ok nélkül, de most csendben van."
"De a kutyák kutyák lévén, a maguk homályos, bizonytalan, hősimádó módján, túlbecsülik gazdájukat és többre tartják, jobban szeretik őket, mintsem azt a tények indokolnák."
"A gazda jóval többet jelent nekik, jóval többet, mint például az embereknek jelent."
"Úriember és négylábú, igazi férfi. Ha van férfikutya, hát ő az. Szilárd és egyenes, mint az a négy lába. És micsoda életerő! Szavamra! A vére tiszta maradt ezer nemzedéken át és az maradt, az a hideg feje meg az a kedves, bátor szíve is."
"Te, aki ezen az ösvényen jársz, ha véletlenül meglátod ezt az emlékművet, ne nevess, kérlek imádkozz, habár ez egy kutya sírja. Könnyek hullottak értem, és por halmozódott fölém, egy gazda keze által."
