Kutyás irodalom – idézetek íróktól, novellákból és regényekből

A kutyás irodalom olyan idézeteket gyűjt össze, amelyekben a kutya nemcsak szereplőként jelenik meg, hanem fontos hangulati, érzelmi vagy gondolati elemmé válik. Az irodalmi kutyás idézetek gyakran többet mondanak egyszerű állatszeretetnél: emberi sorsokról, hűségről, magányról, ragaszkodásról, természetről és az ember-kutya kapcsolat mélységéről is szólnak.

Ezen az oldalon olyan kutyás idézeteket találsz, amelyek szépirodalmi művekhez, írókhoz, novellákhoz, regényekhez vagy versekhez kapcsolódnak. Ezek a gondolatok azoknak szólnak, akik szeretik a kutyákat, de az idézetekben az irodalmi szépséget, a mélyebb jelentést és a különleges megfogalmazást is keresik.

"A kutya szolgasága és az emberek kapzsisága, illetve a magántulajdonhoz való ragaszkodása között van valami ősi rokonlelkűség"

"A kutyánk például úgy tudja csóválni farkát s oly szeliden néz félretett fejjel, hogy lelkének ezt a mozdulatát amely leány eltanulná –"

"Valaha e tájon fölfordult és vérbefulladt egy világ azért, hogy az emberek emberiebben s jobban éljenek. S ma már mennyivel emberiebben s jobban élnek – a kutyák!…"

"És itt kelt kellemetlen borzongást, itt utálatosodik meg a csók, az igéző, a fölgyújtó, a sokat megénekelt és áhított. Kutyácskák kapják édes, piros női ajkakról…"

"A pettyes és más színű dalmát kutyák, a pomerániai luluk, a yorkshire-terrierek, toy-terrierek, havannai ebecskék, a ruby spanielek, brüsszeli kutyácskák, stb., stb. már nem is ugatnak. Ők a leglágyabb s legelfinomodottabb lényei a világnak, kik becézés nélkül elpusztulnak."

"Az ember egész differenciáló képessége nincs olyan summájú, mint amilyen mérhetetlen különbséget revelál egy toy-terrier ebecske, s egy saint-bernardi óriás kutya."