"A kutya olyan, mint a szeretet: nem kérdez, nem ítél, csak van. És mindig ott van melletted."

"Mégis a legszebb állat. Magasba trónol fönn a vánkoson, csodálva nézem sokszor órahosszat és fürge szívverését számolom. Ha álmodik csontokról és ebédről, gondolkozom, milyen a kutya-álom? Milyen lehet az élete, az álma ezen a vad végtelen világon?"

– Kosztolányi Dezső: A kis kutya

"Szivárványhíd vers kutyáról"

"Lehet, hogy nem hallom, ha hívogatsz engem, lehet, hogy már fáraszt az utcára mennem. Lehet, hogy a labdám már nem hozom vissza, de a szereteted érző szívem issza! Lehet, hogy már nehéz farkamat csóválni, lehet, hogy túl sokat, nem lehet elvárni, de éppúgy szeretlek, éppoly áhítattal, simogató kezed ma is megvigasztal. Szemem alig lát már, szívem mégis ismer, s tele van irántad mély érzéseimmel. Bár az élet súlyát nehezen cipelem, de a szeretetem nem vénült meg velem!"

– Aranyosi Ervin

"A kutyák a legjobbat hozzák ki belőlünk. Ők a szeretet megtestesítői."

– M.K. Clinton

"Völgyeken át és dobogó hidakon át és hűvös kertek mentén futottam lángvető porban a zörgő kocsi mellett. Futottam, fuldokoltam, bordáim közül víz szakadt, a porba-fénybe lógó nyelvvel hullattam izzadságomat. Senki sem hívott, senki nem küldött, nem is nézett reám, fent részegen dalolt a gazda, futottam a gazda után. Ugrottam, bukfenceztem is, a szekér felhők között dörgött – szóltam volna: jaj! – s újra: jaj! torkom rekedten hörgött. Zihálva, futva tértek udvarba végre a lovak, leszállt a gazda és megindult az árnyékos tornác alatt. Léptem dülöngve én is, végre lábához hullni boldogan – lehullni és felugrani, ha csak egy kívánsága van. Nyíva röpültem ki az ajtón, ahogy vadul belémrugott – zuhant szívem az éjszakában, akár ti, hulló csillagok."

– Illyés Gyula

"Egy szót sem szól, mégis megért. Egy szót sem szól, mégis beszél hozzád. Egy szót sem szól, mégis örök hűséget fogad. Egy szót sem szól, mégis a világon a legjobban szeret!"

– Ismeretlen

"Az emberek nem szeretnek folytonosan. Vannak szüneteik, válságos pillanataik, önzésbe vagy félelembe zuhannak. A kutya viszont mindig szeret. Soha nem kételkedik szeretetében. Szeret, ha rád néz édes szemeivel, ha pórázon követ, ha szidod, ha elhagyod. A kutya Isten módszere arra, hogy megtanítson minket szeretni."

– Fabrizio Caramagna

"A kutyám jön, hogy kitöltse a hűtlen barátok által hagyott űrt a szívemben. Nincs benne irigység, rosszakarat vagy gyűlölet. Nem árulja el a titkaimat, nem lesz féltékeny a sikereimre, és nem leli örömét a bánatomban."

– George Eliot