Fehér kutya havas hegytetőn – „Kutyás képek idézetekkel galéria” felirat

Kutyás képek idézetekkel galéria

A halálfélelem szemeiben, a könny az én szememben, a legnagyobb szenvedés életének utolsó perceiben. Utolsókat lélegzett már nagyon nehezen, de én nem tudtam mit tenni, csak bámultam magam elé meredten. Azt hittem, ha ő halott, akkor számomra az élet fagyott, de nem így lett, mert álmomban megjelent, megjelent angyal képében, nem bíráskodott jó és rossz fölött, és én könnyek között hallgattam őt. Elbúcsúzott tőlem és azt mondta: „El kell mennem. Szeretlek most is és foglak, ne feledd szavaimat.”
Amikor Isten megteremtette a világot, bizonyára volt valamilyen kifürkészhetetlen oka, hogy a kutya életkorát körülbelül ötször rövidebbre mérje, mint a gazdájáét. Pedig az embert amúgy is annyi fájdalom éri életében, valahányszor el kell köszönnie valamelyik szerettétől.
Gyönyörű szép a világunk, s én vagyok a közepe! Én vagyok a te világod, nagy kedvence, ölebe! Ám a szépség belülről jön, a kutyáknál ez alap, jókedvedért került csak fel a fejemre a kalap! A szépség az belőled jön, vizsgáld meg a lelkedet, az a legszebb a világon, amelyiket szereted! Tanulj csak meg szívvel látni, a jóság, az boldogít, s egy kutya, ha reá bízod, jól szeretni megtanít!
98. November 20-a az a nap, mely emlékünkben örökre megmarad. Ez a nap azóta halott,amikor szeretett kiskutyám szárnyakat kapott. A néhány toll, amiket elhullajtott, annak tűhegyes vége mély sebet hagyott. A tollak nagyon szépek, akár rövid élete. Ezek a fájdalom és emlékezés tollai, de ami már megtörtént, nem lehet visszafordítani.
Minden fiúnak két dologra van szüksége: egy kutyára és egy anyára, aki megengedi neki, hogy legyen kutyája.
Két hete utoljára vettem le Rólad a nyakörvet. Életed első napját nem választhattam meg, de az utolsót nekem kellett. Köszönöm Neked, hogy a barátom voltál és a szárnyaidat bundára cserélted. Nálad jobb kutya sosem kell. Örülök, hogy újra összehozott minket a sors és a küldetésedet – bár akkor még nem tudtam – teljesítetted. Meghódítottál egy nem kutyás szívet. Köszönöm a Családomnak és a Barátaimnak, hogy segítettek cipelni ezt a terhet, mert ez most egyedül nem ment volna. Ő volt az utolsó… – Dandara de Braganza do Hungaro – Találkozunk még…. az Álmaimban
Nem a kutya mérete számít a harcban, hanem a harc mérete a kutyában.
A kutya megtanítja a fiúnak a hűséget, a kitartást és azt, hogy háromszor forduljon meg, mielőtt lefekszik.
A tél szorítása markolja világunk, mínuszok repkednek, dideregve fázunk! Az ember ilyenkor elbújik vackába, ahol melegséget duruzsol a kályha. De ha tüzet gyújthatsz, szívedben is tedd meg, adj kis melegséget drága, jó ebednek! Engedd be kutyádat, s ne csak a szívedbe, ne legyen odakint, fagyban számkivetve! Az ember barátja, hű és őrző társa, engedd, hogy a szíved emberségét lássa. A fagy szorítása ne gyilkolja testét, legalább adj neki melegedő estét. Ne fázzon odakint, ne hagyd hogy megfagyjon, néhány éjszakára melegedőt kapjon! Engedd, hogy bejöjjön, úgy sincsen jobb nála, s látod majd a szemén ott csillog a hála!
Elmegyek, jó gazdám, várnak már engemet, csak ne fájna nagyon itt hagynom tégedet. Messzire indulok, vissza sosem térek, kis tálkámba enni ezután nem kérek. Gondolj szeretettel közös sétáinkra, egyedül eltöltött, meghitt óráinkra. Talán semmi nem lesz, ahová én megyek, rátok emlékezni vajon képes leszek? Nem fáj a gondolat, útra készen állok, ettől az élettől én már mit sem várok. Egyet kérek tőled, őrizz meg szívedben, maradjak meg mindig szép emlékeidben!
Végigcsináltam a kutyám haldoklását. Amikor barna szemében kialudt a fény, lefogtam szemhéját….magam temettem el. És sírtam….Hiányzik. Egyszerre voltam mestere, dadája, orvosa, gazdája, táplálója, mentője, gondozója és sírásója. És a barátja, persze. Ha szeretünk valakit, így működünk. Az önfeláldozás, a fáradságot nem ismerő áldozat: a szeretet mértéke. Kár volt unni, aminek örülni is lehetett volna. Kár volt „természetesnek” tartani, hogy a kutyusod lihegve nézett rád, egy angyal szemével – amíg élt.
Az erdő szélén, dombok lábánál, buja zöld réten hol idő megáll. Hol férfi és nő hű barátja fut, miután földi idejük lejár. Mert itt, e- és túlvilág határán, hol minden kedvenc nyugalmat talál, ezen az aranyló földön játsznak, míg átlépik a szivárvány hidat. Már nem szenvednek kíntól, bánattól, újjászületnek, testük meggyógyul. Az egészségük ismét a régi, csak a régi társ, ami hiányzik. Szaladnak a füvön, gondtalanul, míg egy nap megállnak, szemük keres. Fülük hegyezik, érzik a szagot, majd hirtelen egyikük elszakad. Mert tekintetük újra összeér, újra együtt vannak, ember és társ. Egymáshoz futnak, barátok régről, elszakadásuk ideje elmúlt. A szomorúság és a búbánat örömmé válik a két szívben. Szeretetben egyesül örökké, s áthaladnak a szivárvány hídon.
A kutyák gyakran gyengédebbek, mint az emberek.
Kedvence a családnak, olyan, mint egy családtag. Hű házőrző, mindig éber, vigyáz nappal, vigyáz éjjel.
A sors kegyetlen velem ebben az évben, a 3. barátomat veszi el tőlem. Az én kis mélynövésű barátom, a kis „kakukktojásom” a filák között elvegyülő, bábáskodó, keresztapáskodó, pasizós (persze ilyet sosem tettem), vendégfogadó kiskutyám, aki mindenkit és mindent túlélt, is a Szivárvány-hídhoz sétált. Még nincs egy hónapja, hogy ünnepeltük a 12. születésnapját. Jó utat kis barátom, kis tacskó, kis törpém. Sohasem felejtünk el. Bár mindig te voltál a legkisebb, mégis te vagy az egyik leghatalmasabb.
Bubu tiszteletére készítettem ezt a képet. Ezen a napon hoztuk el őt baba korában sok sok évvel ezelőtt. Mint az jó szálkás szőrű tacskóhoz illik, két kanállal falta az életet, bátor volt, mint az oroszlán, rosszcsont, mint az ördög minden kedvessége mellett. A vele töltött évek alatt meg is fejtettem a nagy tacskó talányt: – Miért ásnak a tacskók? – Azért, mert haza akarnak jutni a pokolba. 
Ha felkarolsz egy éhező kutyát és jólétbe emeled, nem fog megharapni. Ez a fő különbség egy kutya és egy ember között.
Kutya nélkül élni lehet, de nem érdemes.
Kutyád szeretete az a biztonság, amiben önmagad lehetsz.
Nem lehetek melletted az életed végéig, mert nincs annyi időm. De a legjobb barátod leszek életem végéig.
A legtöbb kutyatulajdonosnak hosszas tanulás árán sikerül elérnie, hogy engedelmeskedjen a kutyájának.
Én már tudom, hogy híján van minden irigységnek, haragnak vagy rosszindulatnak, hogy nem fogja kifecsegni egyetlen titkomat sem, s nem érez majd mardosó fájdalmat sikereim, sem pedig kéjes örömöt kudarcaim láttán.
Nem kell külön elnyernünk bizalmát vagy barátságát, mert ő születésétől fogva a barátunk: Behunyt szemmel is bízik bennünk; még születése előtt elkötelezte magát az ember mellett.
Hatalmas jellem rövid lábakon.
A kutyák a legnagyobb filozófusok. Soha nem kérdeznek semmit, és soha nem magyarázkodnak.
A kutya úriember; én az ő mennyországába remélem, hogy eljutok, nem az emberekébe.
Olyan szeretetre vágyunk, amely teljesen figyelmen kívül hagyja hibáinkat. Az ég meg is adta ezt nekünk a kutya kritika nélküli ragaszkodásában.
Amikor egy kutya rád néz, nem csak a szemedet látja, hanem a szívedet is.
Ő az én másik szemem, amely lát a felhők fölött; az én másik fülem, amely hall a szelek felett. Ő az a részem, amely elér a tengerig. Ezerszer elmondta már nekem, hogy én vagyok létezésének értelme: ahogy a lábamhoz simul; ahogy a legapróbb mosolyomra csóválja a farkát; ahogy kimutatja bánatát, amikor nélküle indulok el. (Azt hiszem, szinte beteggé teszi az aggodalom, amikor nem lehet velem, hogy vigyázzon rám.) Amikor tévedek, boldogan megbocsát. Amikor haragszom, bohóckodik, hogy megnevettessen. Amikor boldog vagyok, ővé határtalan öröm. Amikor bolond vagyok, nem törődik vele. Amikor sikerül valami, büszkélkedik velem. Nélküle csak egy ember vagyok. Vele együtt mindenre képes vagyok. Ő maga a hűség. Ő tanított meg a ragaszkodás értelmére. Vele titkos vigaszt és belső békét ismertem meg. Megértést hozott oda, ahol addig tudatlan voltam. A feje a térdemen begyógyítja emberi sebeimet. A jelenléte mellettem védelem a sötét és ismeretlen dolgokkal szemben. Megígérte, hogy várni fog rám… bárhol… bármikor – ha szükségem lesz rá. És számítok is rá – ahogy mindig is tettem. Ő „csak” a kutyám.
A kutyák a paradicsomhoz vezető kapunk. Nem ismerik a gonoszságot, az irigységet vagy az elégedetlenséget. Egy csodálatos délutánon egy dombon ülni egy kutyával olyan, mintha visszatérnénk az Édenkertbe, ahol a semmittevés nem unalmas volt, hanem a békét jelentette.
Olyan rövid kis életeket kell velünk tölteniük a háziállatainknak, és ennek nagy részét azzal töltik, hogy minden nap hazavárnak minket.
Egész életében igyekezett jó ember lenni. Sokszor azonban kudarcot vallott. Mert végül is csak ember volt. Nem kutya.
A kutya örömének köszönhetően a miénk is gyarapszik. Ez nem kis ajándék.
Ha nincs kutyád, legalább egy, akkor lehet, hogy nem feltétlenül van veled semmi baj, de lehet, hogy valami nincs rendben az életeddel.
Ezek az egyszerű szabályok. Nem ugatsz, nem morogsz, nem teszed fel a lábad semmire ebben a házban. … Nem koldulsz ételt, nem szaglászod a lágyékod, és nem iszol a vécémből.
Az állatok olyan kellemes barátok – nem tesznek fel kérdéseket, és nem bírálgatnak
A mennyország kegyen alapul. Ha érdem szerint menne, te kívül maradnál, és a kutyád menne be.
A kutyák és a gyerekek tudják, hogy a legfontosabb dolgokat nem szavakban kell kimondani.
Egy kutya mellett ülve az ember nem érezheti magát teljesen egyedül.
A kutya a tiszta szeretet megtestesítője. Nem szavakkal szeret, hanem a lényével.
Az ember a kutya „gazdájának” tartja magát, de a kutya a gazdáját „Istennek”.
A nagy szeretet mindig ki tudja fejezni magát áldozattal és önfeláldozással.
Egy kutya hűsége nem változik meg soha. Akkor sem, ha mindenki más elhagy.
A kutya olyan, mint a szeretet: nem kérdez, nem ítél, csak van. És mindig ott van melletted.
A kutya nem csak társ, hanem tükör is: megmutatja, kik vagyunk.
Az, hogy nem maradt utána semmi, nem csak az emlékeket teszi fájóbbá, hanem azt a szomorú bizonyosságot is hozza, hogy vele együtt egy egész világ tűnt el.
De még mindig megmarad a legszörnyűbb fájdalom: az az érzés, hogy a hűséges társ egyszer s mindenkorra eltűnt a világból. Ez ellen csak egyféleképpen védekezhetem: ha a régi kutya halála előtt már van tőle egy utód, aki egy kicsit ő maga is. Így azután sohasem veszítjük el őt egészen.
Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat. Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz. Hazug próféták és otromba, komisz emberek azok, akik megrónak e vonzalom miatt, s ezt mondják: „Az emberektől lopja el az érzéseket, melyeket a kutyára pazarol! Önző, rideg fráter!” – ne törődj velük. Szeresd csak nyugodtan kutyádat, ezt a csillogó szemű, fáradhatatlan barátodat, aki nem kér barátságáért mást és többet, mint valamilyen szerény koncot és egy-egy simogatást. Ne hidd, hogy gyöngédség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért – te sétálj csak kutyáddal. Jó társaságban maradsz; s Isten tudja ezt.
Ha életre szóló barátra vágysz, szerezz be egy tacskót. Ha bohócot, szerezz be kettőt!
A tacskók ideális kutyák kisgyermekek mellé, mert már eleve annyira nyújtottak és húzottak, hogy a gyerek nem tud sok kárt tenni bennük – se így, se úgy.
A kutya szívében nincs árulás. Csak ragaszkodás és bizalom.
A hűség nem szó, nem ígéret. A hűség egy mozdulat, egy pillantás, egy szívverés.
A szeretetnek nincsenek szavai, csak tettei. Egy kutya ezt tudja.
Ő csak állt, nézett, s úgy tette le fejét a gazdája térdére, mint aki tudja, hogy megérkezett.
Egy kutya barátsága csendes, de örök.
A kutya nem kérdezi, ki vagy. Elfogad. Úgy, ahogy vagy.
A kutya soha nem hazudik. A szeme igazat mond, a farka is.
Ebben nem csalódsz. Nem beszél, hát nem is hazudik, nem ígér, mégis odaadja mindenét, nem szól, mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott.
Csak egy apró élet, a tenyeredben elfér. Jól tennéd ha reá, szíveddel figyelnél. Ha a lelked látná, mi árad belőle, gazdagabbá válnál, s jobbá lennél tőle. Rád bízza a sorsát, odavan teérted, te vagy a csúcspontja szerény életének. Szereteted tükre, szívvel meghálálja, Sohasem lesz, hidd el, jobb barátod nála!
Néhány Angyal bundát választ szárnyak helyett.